1.lecke Az emberi test a természet legnagyszerűbb alkotása

13 máj

Tananyag:1.lecke Bevezetés

„Milyen különös, hogy valamennyi cselekedetünkben bizonyos módszert alkalmazunk, de azt: hogyan éljünk, hogy a lelkünket és a testünket szoros egységben foglalkoztassuk, amelynek összhangja tehet bennünket egyedül erős emberekké, hogy mind a kettőt hogyan kell ápolni, azt olyan kevesen értik.” ( Széchenyi István)

  „Az emberi test a természet legnagyszerűbb alkotása” –olvashatjuk számos szakkönyvben, cikkben és hallhatjuk az élővilággal foglalkozó különböző műsorokban. Erőben és egyes képességekben felülmúlható, de a képességek együttműködésében, összhangjában, sokrétűségében nincs hozzá fogható.

Egyik kiemelkedő képességünk a függőleges testtartás és felegyenesedett járás, amelyet a csontok bonyolult együtteséből álló támasztórendszer és ezzel tökéletes összhangban működő izmok, inak, ízületek hálózata teszi lehetővé. Azonban ez az a rendszer is, amelyet a leginkább hajlamosak vagyunk elhanyagolni, funkcióit, működését természetesnek venni, és úgy gondolni rá, hogy úgy jó, ahogy van.

Az, hogy testünk mozog, magától értetődő, nincs teendőnk ezzel kapcsolatban.

Az emberi testnek több mint 600 izma van, amelyek mintegy 100milliárd izomszálból állnak A legtöbb ember csak azon izmairól tud, melyet nap mint nap használ, többségéről viszont nincs tudomásunk. Itt nemcsak azokról az izmokról van szó, amelyek észrevétlenül dolgoznak bennünk – segítik a légzést, összehúzzák ereinket, vagy továbbítják a táplálékot emésztőrendszerünkben – hanem nagy testet mozgató izmokról, amelyek mindennapi rutinszerű életünkben nem vesznek részt. Ezért fordulhat elő, hogy egy szokatlan mozgás során kialakult egyszerű izomlázzal képesek vagyunk orvosokat felkeresni, és az, hogy máshol is van izmunk csak ilyenkor tudatosul bennünk.

A testet felkészületlenül éri a váratlan megerőltetés, ezért megeshet, hogy egy háziasszony válla kificamodik akár ágyazás közben.

Ezer, vagy száz évvel, de még néhány évtizeddel ezelőtt is sokkal nagyobb szerepe volt a testi munkának. Mindennapi létfenntartásunkhoz, életvitelünkhöz testet próbáló kétkezi munkára kényszerültünk. Régen pl. a tüzelő beszerzése, vagy a házépítéshez szükséges kő kitermelése, később pedig az, hogy gyalog, vagy kerékpárral mentünk bevásárolni, segített izmainkat készenlétben tartani. Azonban ez ma már nem így van, Az elektronika és automatizáció világában izmainkra, testünkre mind kevesebb szerep hárul, és ez a mozgásszegény életmód már érezteti negatív hatását társadalmunkban.

Tudomásul kell vennünk, hogy a technikailag óriási iramban fejlődő és állandóan gyorsuló életmód mellett a legtöbb ember számára nem valósítható meg az állandó mozgással járó természetes életforma, holott az ezt az alapszabályt figyelmen kívül hagyó életvitel számos betegséghez és idő előtti öregedéshez vezet. A mozgásszegény életmód következtében a szervezet folyamatosan károsodik, a testrészek egymás után betegednek meg, így az ember elrettentő példává válik arra, hogy mit nem szabad tenni az élő szervezettel.

Sok ülőmunkát végző ember panaszkodik, hogy merev a válla, háta, nyaka, nehezen fordul a feje, zsibbad a lába. Ez a test egyoldalú terheléséből adódik és izomfájdalmakhoz, izomrövidülésekhez, akár deformitásokhoz vezethet.

Természetesen testünket nem szándékosan tesszük tönkre. Minden emberben él a vágy, hogy egészséges, vonzó és erős legyen. A belső ösztönzés azonban sokszor kevésnek bizonyul és felülkerekednek rajta a külső tényezők, mint az elhanyagolás másik előidézőjeként számon tartott rohanó világ ránk kényszerített hibás megszokásai: pénzhajsza, karriertörekvések, téves beidegződések és persze a lustaság, ötlettelenség és akaratgyengeség.

Tény, hogy a valóban legfontosabb társadalmi tevékenység, a munka, és a biológiailag feltétlenül szükséges alvás között nem sok időnk marad. Ebbe a kevés időbe kellene beleférnie a szabadidős tevékenységeknek – köztük a mozgásnak – ahhoz, hogy teljes életet élhessünk.

Tehát mi lehet a megoldás?

A testi izomgyakorlatok az emberiséggel egyidősek.

Hippokratész, az orvoslás atyja szilárdan hitt abban, hogy azok a titokzatos betegségek, melyekre nem ismertek gyógymódot, konstruktív gyakorlatokkal gyógyíthatók. Modern ismeretekkel kiegészített tanításai még most is az orvostudomány, a gyógyítás alapjaihoz tartoznak világszerte.

A civilizációs ártalmak ellensúlyozására olyan mozgást kell választanunk, mely rövid idő alatt gyors eredményt hoz, a test egészét megcélozza és melynek gyakorlatai az elérni kívánt hatásoknak és elvárásoknak megfelelően variálhatók. Ezeknek az igényeknek tökéletesen megfelel a kondicionáló torna. Végrehajtása során nem kell igazodnunk az időjáráshoz és az évszakokhoz, azonos hatékonysággal tudjuk végezni télen, nyáron. Nincs korhoz kötve, bármely korosztály végezheti. Gyakorlatanyaga szinte kimeríthetetlen, rendkívül sokféle, így mindenki megtalálhatja a számára legmegfelelőbb és főleg leghasznosabb, leghatékonyabb mozgást. A terhelés pontosan meghatározható, fokozatosan adagolható, egyéni sajátosságokhoz – életkor, nem, fizikai állapot, felkészültség, előképzettség – könnyen igazítható. Differenciált hatások elérésére éppúgy alkalmas, mint az egész test alapos, általános átmozgatására. Gyógytorna mozdulatokkal ötvözhető, így célul tűzhetjük ki egyes ízületek, izmok erősítését, vagy lazítását. Segíti keringési, légzési rendszerünk karbantartását, fokozza teljesítőképességünket. Betegségek, sérülések utáni rehabilitációnak is eszköze lehet szakértő segítségével és mértékletesen alkalmazva.

Hatása jól mérhető, eredményessége hamar megmutatkozik.

Fejlődésünket különböző teljesítménytesztekkel lemérhetjük, összehasonlíthatjuk másokéval, így hamar sikerélményekhez juthatunk, melyek további eredmények elérésére ösztönöznek.

Megfelelő étrenddel kiegészítve, szükség szerint csökkenthetjük, vagy gyarapíthatjuk is testsúlyunkat, ezáltal a túlsúlyos, vagy éppen az átlaghoz képest vékony embereknek hamar visszatér az önbizalmuk, magabiztossá, kiegyensúlyozottá válnak, sőt, pozitív eredményeikkel, példájukkal kitűnhetnek környezetükből.

A kondicionáló mozgásforma hatékonyságát jelzi, hogy nemcsak átlagemberek, hanem aktív sportolók is végzik kiegészítő, alapozó mozgás gyanánt, így felkészítve őket a versenyidőszakra, és lehetővé téve számukra a nagyobb teljesítmény elérését saját sportágukban. A súlyzós gyakorlatokkal erősített izomzat a verseny alatti sérüléseket, sőt kialakulásuk kockázatát is csökkenti.

Orvosi megfigyelések is alátámasztják, hogy a súlyzókkal végzett edzés segítségével megszűntethetjük számos egészségügyi probléma okát, megőrizhetjük, vagy megszerezhetjük fittségünket ahelyett, hogy állandó harcban állnánk önmagunkkal a természeti törvények folyamatos megszegése miatt.

Hatására javul a tartásunk és talán nem is gondolnánk, hogy pl. a mellizom fejlesztése még légzésünkre is kihat. Edzett hasunk nemcsak esztétikailag szép látvány, testünk egyenesben tartásához is elengedhetetlen.

A modern kondicionáló termekben kedvünkre válogathatunk az aerob izomfejlesztő gépek közül, így izmainknak nem csupán erejét, kitartását is megsokszorozhatjuk.

Sajnos a fiatalság múlandó és az idő előrehaladtával egyre nagyobb jelentősége lesz, hogy testünket mivel tudtuk felvértezni még „aktív” korában.

Gyanítom senki sem szereti a rossz befektetéseket. Amibe most időt és energiát fektetünk, az nem csupán rövid időre javítja egészségünket, önbecsülésünket, hanem egy egész életen át élvezhetjük gyümölcsét.

Tovább a 2. leckére: A mozgás fontosságáról

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: